RECEPCJA PEDAGOGIKI HERBARTA NA WĘGRZECH W ŚWIETLE PODRĘCZNIKÓW AKADEMICKICH

Zsanett Ágnes Bicsák

Abstrakt


W artykule zaprezentowano dzieje węgierskiej recepcji myśli Herbarta od zakończenia drugiej wojny światowej do chwili obecnej. Autorka rozróżnia pięć etapów, które zostały zdefiniowane w odniesieniu do wydarzeń z najnowszej historii politycznej Węgier i Europy Środkowo-
Wschodniej. Datą, od której rozpoczyna się pierwszy okres, jest zakończenie drugiej wojny światowej. Początkiem drugiego jest krwawe stłumienie węgierskiego ruchu wolnościowego i powstania narodowego w 1956 roku przez armię radziecką. Trzeci okres łączy dążenie do obiektywnej prezentacji myśli Herbarta z ostatnią dekadą panowania socjalizmu w Europie Środkowo-Wschodniej. Czwartym dominującym wydarzeniem jest zmiana systemowa, jaka dokonała się w 1989 roku. Piąty okres datowany jest od Pierwszej Ogólnowęgierskiej Konferencji Nauki o Wychowaniu, która obradowała w 2001 roku i otworzyła nowy rozdział w analizie postawionego problemu.


Słowa kluczowe


Herbart, herbartyzm, pedagogika

Pełny tekst:

PDF

Bibliografia


Anhalt E., Bildsamkeit und Selbstorganisation, Deutscher Studien Verlag, Weinheim 1999, s. 16.

Bajkó M., L. Vaskó, Egyetemes és magyar neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest 1985, s. 305.

Bábosik I., A nevelés elmélete és gyakorlata, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1999.

Benner D., Johann Friedrich Herbart – Systematische Pädagogik, t. 2: Interpretationen, Deutscher Studien Verlag, Weinheim 1997, s. 25.

Benner D., Kemper H., Theorie und Geschichte der Reformpädagogik, Beltz Verlag, Weinheim und Basel 2003, s. 302.

Boros D., Bevezetés a neveléstudományba, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1993, s. 60, 62.

Brezsnyánszky L., A Herbart-paradigma magyar neveléstani recepciója, „Iskolakultúra” 5 (2002) 38.

Buck G., Herbarts Grundlegung der Pädagogik, Carl Winter Universitätsverlag, Göttingen 1985, s. 13.

Dénes M., Johann Friedrich Herbart pedagógiája, Tankönyvkiadó, Budapest 1979, s. 11, 29-30.

Faludi Sz., Pedagógia és történet a neveléstörténetben, [w:] Neveléstörténet és a szocialista pedagógia, red. Á. Kiss, Magyar Pedagógiai Társaság, Budapest 1969, s. 35-36.

Fehér E., Preceptorok és tanítók (Tanulmányok a tanítóképzés történetéből), Eötvös József Könyvkiadó, Budapest 1995, s. 31.

Fináczy E., Neveléselméletek a XIX. Században, dostępny na: http://mektukor.oszk.hu/07200/07285/index.phtml (otwarty 10.05.2010), s. 99-101.

Herbart J. F., Pedagógiai előadások vázlata, tłum. Ernő Fináczy, „Kisdednevelés”, Budapest 1932.

Jóború M., Mészáros I., Tóth G., Vág O., Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest 1990, s. 156.

Klingberg L., Herbartianismus – Paradigma, Schule, Exempel, [w:] Die Herbartismus – die vergessene Wissenschaftsgeschichte, red. R. Coriand, M. Winkler, Deutscher Studien Verlag, Weinheim 1998, s. 115.

Komlósi S., Herbart pedagógiai elmélete (1776-1841), [w:] Pedagógiai jegyzet és szöveggyűjtemény, red. B. Heszke, Tankönyvkiadó, Budapest 1981, s. 51, 54, 98.

Konsztantinov N. A., Medinszkij E. N., Sabaeva M. F., A pedagógia története (Válogatott fejezetek), Debreceni Agrártudományi Főiskola, Debrecen 1959, s. 115-119, 130.

Kóródy M., Neveléstörténet, Atheneaum Irodalmi és Nyomdai Rt. Budapest, Budapest 1918. Por. także: A. Nóbik, Klasszikusok és kánonképzés a magyar neveléstörténeti tankönyvekben (1867-1956), niepublikowana rozprawa doktorska, Szeged 2010, s. 101-102, 104, 149-150.

Lázár T., Neveléstörténet, Budapesti Tanítóképző Főiskola, Budapest 1992.

Lubrich Á., Herbart bölcseleti rendszerének alaptévedései, Lampel Róbert bizománya, Budapest 1875, s. 6.

Németh A., Der Einfluss des Herbartianismus an der Budapester Universität und seine Rolle in der Lehrerbildung – eine Fallstudie, [w:] Herbartische Konzepte der Lehrerbildung, red. R. Coriand, Verlag Julius Klinkhard, Bad Heilbrunn 2003, s. 225-243.

Nóbik A., Klasszikusok és kánonképzés a magyar neveléstörténeti tankönyvekben (1867-1956), niepublikowana rozprawa doktorska, Szeged 2010, s. 103.

Petrikás Á., Pedagógia, [w:] Pedagógiai Lexikon, red. Z. Báthory, I. Falusi, t. III, Keraban Könyvkiadó, Budapest 1979,

s. 138.

Prange K., Herbart über Artikulation des Unterrichts, [w:] «Knaben müssen gewagt werden», red. K. Klattenhof, Bibliotheks- und Informationssystem, Oldenburg 1997, s. 232.

Prange K., Schlüsselwerke der Pädagogik, t. 2, Verlag W. Kohlhammer, Stuttgart 2009, s. 39.

Pukánszky B., A. Németh, Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1997. s. 338-356.

Sepsi E., „Szabadon szolgál a szellem”. Fábri György interjúja, „Világosság” 2-3 (2005) 5.

Sipőcz L., Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest 1990, s. 72-73.

Takács L., Neveléstörténet, Veszprémi Egyetem, Veszprém 1996, s. 83.

Tanay A., Egyetemes Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest 1954, s. 29-31.

Tarjányi Z., Pedagógia I. A keresztény nevelés és oktatás története, Szent István Társulat Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest 1998, s. 163.

Tettamanti B., Neveléstörténet, Egyetemi előadás jegyzete, Szeged 1950.

Tóth G., A nevelés története, Tankönyvkiadó, Budapest 1990, s. 301, 306.

Vág O., Válogatott fejezetek a nevelés történetéből, Tankönyvkiadó, Budapest 1969, s. 52.

Vaszkó M., Neveléstörténet, Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat, Budapest 1954, s. 125-126.

Weszely Ö., Nagy pedagógusok. Neveléstörténelmi tanulmányok, Lampee R. (Wodianer F. és Fiai) R.T. Könyvvállalata, Budapest 1925.

Zewnętrzne odnośniki

  • Obecnie brak jakichkolwiek odnośników.


ISSN (Print): 2083-6325 

ISSN (Online): 2449-7142